2025.01.31 >> Finkelstein’s study #print #performance

This is a long piece. I first conceived this project back in 2017, and originally, I was supposed to work on it with my future boss, Hanna. Finkelstein’s Study started as a continuation of my thoughts on Hungary’s narrow-gauge railways. It was meant to be a bizarre performance in the spaces of Auróra.

However, I didn’t finish it in time, and as a result, it started to take on a life of its own. I think I completed the first version sometime in the fall of 2019, which was a projection script. By that, I mean a written structure where I organize visual elements around certain ideas that I intend to use in a projection.

In the meantime, Hanna moved from Auróra to the local government (where, as you know, she later became my boss), so the almost-finished material was left behind, incomplete and without a partner. From then on, once a year, I would revisit the text, tinker with it for a few days, and refine it.

This is how it gradually evolved from a projection script into something more like a literary text. At the same time, I still had a clear vision in my mind of where and how I wanted to use the visuals, and over time, I created a few sketches for them.

When Hanna left the local government to have a baby, I thought it was time to create a somewhat stable version of Finkelstein, and that became this fanzine. It is simultaneously a fanzine, a projection script, a novella, a time capsule, and a past lost in the past. It preserves the state of mind I had about the country around 2018–2019—and about that bastard (Orbán).

A5_finkelstein_dolgozoszobaja_0130_FIN

Ez egy hosszú darab. Ezt a projektet még 2017-ben gondoltam ki, és eredetileg a későbbi főnökömmel, Hannával csináltuk volna. A Finkelstein dolgozószobája a Magyarország kisvasútról továbbgondolásának indult. Egy furcsa performansz lett volna az Auróra tereiben.

Azonban nem készültem el vele időben, és emiatt elkezdett önálló életet élni. Valamikor 2019 ősze felé készültem el szerintem az első verzióval, ami egy vetítésleírás volt. Vetítésleírásnak azt a dolgot hívom, amikor gondolatok köré rendezek vizuális elemeket, amiket egy vetítésnél használni akarok.

Közben Hanna az Aurórából átment az önkormányzathoz (ahol később ugye a főnököm lett), ezért a majdnem kész anyag ott maradt torzóként és partner nélkül. Úgyhogy ezután évente egyszer ránéztem a szövegre, pár napig szöszöltem vele, és alakítottam.

Így alakult át egyre inkább vetítésleírásból valamiféle irodalmi szöveggé. Miközben vizuálisan továbbra is megmaradt a fejemben, hogy hova mit akarok, idővel gyártottam hozzá pár vázlatot is. Amikor Hanna lelépett az önkormányzattól szülni, azt gondoltam, itt az ideje, hogy egy stabil verzióban létrehozzam a Finkelsteint—és ez lett ez a fanzin.

Egyszerre fanzin, vetítésleírás, kisregény, korlenyomat és múltba veszett múlt. Azt az állapotot tartja fogva, amit 2018–19 környékén gondoltam az országról és erről a faszról (Orbán).